A Magyar Tarka Szarvasmarha
A magyartarka szarvasmarha hazai tenyésztése közel 150 éves múltra tekint vissza. Az első szimentáli vérségű tehenek már Mária Terézia uralkodása idején bajor és sváb telepesek lévén jutottak el Magyarország területére. Országos elterjedése azonban csak a XIX. század második felében megvalósuló nagyarányú szimentáli (hegyitarka) tenyészállat importnak köszönhető. Ezt követően egészen az 1970-es évekig hazánk meghatározó szarvasmarha fajtája volt. Ezt elsősorban jó alkalmazkodóképességének, kiváló vágóértékének, valamint húsminőségének és nem utolsó sorban magas beltartalmi értékű tejének köszönhette. A fajta legnagyobb erőssége napjainkban is sokirányú hasznosíthatóságában rejlik, így fejt és nem fejt (húshasznosítású) változata is méltán népszerű a tenyésztők körében.
A fajta erőssége nemcsak a koncentrált tejtermelésben és a jó szervezeti szilárdságban, hanem a kiváló vágóértékben és a korszerű húsminőségben (márványozott, porhanyós) is megmutatkozik. A magyartarka e tekintetben felveszi a versenyt a nagytestű húsmarhafajtákkal, ezért húshasznú anyatehéntartásban is versenyképes alternatívát jelent. A fajta a hízóalapanyag előállításban fontos értékmérő tulajdonságokban is jeleskedik; kiváló borjúnevelő képesség, jó legelő- és gulyakészség jellemzi. A gyakorlati (üzemi) tapasztalatok és a választási eredmények (2015-ben a 205 napra korrigált választási súly a magyartarka bikaborjak esetében 240 kg), azt mutatják, hogy a magyartarka kiválóan alkalmazkodik a magyarországi szélsőséges gyepadottságokhoz, ilyen körülmények között is biztosítja a borjú törésmentes fejlődéséhez szükséges tej mennyiséget.(MTE)
Tudományos munka!!!!
http://miau.gau.hu/osiris/content/docs/atk/varhegyine_dec.html
Sokan félnek az elkészítésétől, sokan nem szeretik kicsit erőteljesebb ízét, de leginkább az lehet az alacsony fogyasztás oka, hogy a vásárlók sokszor csalódtak már a hentestől kapott, kivénhedt tejmarhák húsa miatt. Pedig számos élettani hatás mellett a többi hús ízben a nyomába sem érhet a marhának.
Fehérjeforrás
Az emberi test sejtjeinek felépítésében és működésében a legfontosabb szerepet a fehérjék játsszák. A megfelelő mennyiségű és minőségű fehérjék hiánya a szervezet immunrendszerének leromlásához is vezet, azaz szervezetünk nem tud kellően védekezni a mikrobás és vírusos fertőzésekkel, allergiával, gyulladásokkal és egyéb, például daganatos megbetegedésekkel szemben. A húsok az esszenciális aminosavakat megfelelő arányban tartalmazzák, hasonlóan a tojás-, tej- és halfehérjéhez. A fehérjék hasznosulását a szervezetben a biológiai értékkel fejezzük ki (az anyatejé 100%, azaz teljes a hasznosulás).
A hús az egyik legfontosabb koncentrált, teljes értékű és jó biológiai hasznosulású fehérjeforrásunk. Már napi 50 g hús elfogyasztása is a teljes esszenciálisaminosav-igényünket fedezi, és fehérjeszükségletünknek pedig 20%-át. Ezt mutatja be az alábbi táblázat:
élelmi anyag |
fehérjetartalom |
biológiai érték |
anyatej |
1,2 |
100 |
tojás |
13,5 |
100 |
tehéntej |
3,4 |
88-95 |
marhahús |
17-21 |
88-92 |
sertéshús |
16-21 |
84 |
baromfihús |
21-25 |
82 |
halhús |
15-22 |
80-92 |
ajánlott mennyiség |
55 (g fő/nap) |
Vitaminforrás Az emberi szervezet életműködésének fenntartásához nemcsak olyan tápanyagok kellenek, amelyek energiát szolgáltatnak (zsírok, fehérjék, szénhidrátok), hanem olyan természetes szerves vegyületek is, amelyekből csak kis mennyiségre van szükség. Ilyenek a vitaminok, amelyek nélkülözhetetlenek, mert szabályozzák az anyagcserét, az energiaforgalmat, az enzimműködést és a szervezet megújítását. A vitaminok két nagy csoportba sorolhatók: zsírban oldódó (a, d, e, k) és vízben oldódó (b-csoport, c) vitaminok.A húsok a b-vitamincsoport tagjait (b1, b2, niacin, b6, b12) tartalmazzák jelentős mennyiségben (hiányukban fáradékonyság, gyulladás, álmatlanság, vérszegénység lép fel). Különösen kiemelkedő a sertéshús b1-vitamintartalma, amely más állatok húsához viszonyítva ötszörös mennyiségű. Zsírban oldódó vitaminokat a hús kis, a belsőségek viszont nagy mennyiségben tartalmaznak, főleg a- és d-vitamint (az a-vitamin hiányában látáskárosodás, míg a d-vitamin hiányában csontképzési rendellenesség lép fel).
Ásványianyag-forrás
A húsok vastartalmuk miatt kiemelkedő szerepet kapnak az ásvanyianyag-források között.. A vas központi szerepet játszik a vörösvértestek felépítésében, a szervezet oxigénellátásában. A vas a vörös színt adó húspigment központi eleme. Minél vörösebb színű tehát a hús, annál nagyobb a vastartalma (pl. marhahúsé nagyobb, mint a sertéshúsé, csirkecombé nagyobb, mint a csirkemellé). Szintén nagy mennyiségben fordul elő a húsokban a cink. A cink részt vesz az enzimek működésében, biztosítja a sejtek épségét, szabályozza az izmok összehúzódó képességét, elősegíti az inzulin képződését, szerepet játszik a szaporítószervek kialakulásában és hozzájárul a szellemi frissesség megőrzéséhez. A szervezet sokkal könnyebben fel tudja venni ezeket az elemeket a húsfélékben előforduló szerves kötésű vegyületekből, mint más, például növényi eredetű táplálékból.
Forrás: Országos Húsipari Kutatóintézet honlapja
Vélemények